Érdemes tudni a stresszről...
Senki
sincs manapság, aki ne ismerné a stresszt. A hétköznapokban
számtalanszor mondjuk vagy hallhatjuk másoktól azt, hogy "Hú, de
stresszes napom van ma" vagy "Milyen stresszes életet
élünk".
Nap mint nap találkozunk vele, érezzük a hatásait, de ha valaki megkérdezi tőlünk, mi is a stressz, hát nem könnyű megfogalmazni a választ.
Az alábbiakban a hétköznapi tapasztalatokon túl szeretnénk pár fontos dolgot megvilágítani a stresszről.
Nap mint nap találkozunk vele, érezzük a hatásait, de ha valaki megkérdezi tőlünk, mi is a stressz, hát nem könnyű megfogalmazni a választ.
Az alábbiakban a hétköznapi tapasztalatokon túl szeretnénk pár fontos dolgot megvilágítani a stresszről.
Ne engedje, hogy ezt tegye Önnel a stressz!
Gyorssegély programunk azonnali segítséget nyújt a stresszel való megküzdéshez.
Mi a stressz?
A stressz olyan idegi és hormonális történések láncolata, amelyek
biztosítják a szervezet alkalmazkodását (egyensúlyának folyamatos
helyreállítását) a túlélés érdekében. Stressz nélkül tehát lehetetlen
volna az élet.
Hogy kell azt érteni, hogy stressz nélkül lehetetlen volna az élet?
Szervezetünket minden pillanatban megszámlálhatatlanul sok inger éri.
Ezek az ingerek származhatnak mind a külvilágból, mind közvetlenül a
szervezetünkből, de a nagy számú ingernek csak egy kis töredéke követel
a szervezet részéről jelentősebb alkalmazkodást. Amikor például
stresszes helyzetbe kerülünk a szervezetünk először vészreakcióval
reagál az ingerre. Ilyenkor...
- megemelkedik a pulzusszám,
- nő a vérnyomás,
- nő a vércukorszint,
- nő a szervezet sótartalma,
- megváltozik a vér eloszlása (a létfenntartásban fontos szervek - szív, tüdő, vázizomzat - vérellátása nő, miközben a pillanatnyilag lényegtelen szervek - nemi szervek, gyomor-bélrendszer - vérkeringése csökken),
- kitágulnak a pupillák, nő a szem fényérzékenysége,
- fokozódik a nyálelválasztás és a verejtékezés,
- csökken a vese kiválasztó funkciója.
A fent leírt reakciók csak rövid ideig (néhány percig) tartanak. A
stresszreakció tartósabb fennállását hormonális változások teszik
lehetővé, ez biztosítja a szervezet fokozott energiaellátását.
Ezek, a szervezetben végbemenő változások azt a célt szolgálják, hogy a szervezet az azonnali cselekvést igénylő stresszhelyzetekben sikeresen tudjon alkalmazkodni. A stressz tehát önmagában hasznos, létfontosságú.
Normális esetben a stressz az azt kiváltó tényező eltűnésével megszűnik, és megindulnak a szervezet regenerálódását, a pihenését, az energiaraktárak feltöltését segítő folyamatok. Így válik a szervezet újra alkalmassá arra, hogy szükség esetén küzdeni tudjon.
A stressz azonban bizonyos körülmények között ártalmassá válhat a szervezet számára.
Ezek, a szervezetben végbemenő változások azt a célt szolgálják, hogy a szervezet az azonnali cselekvést igénylő stresszhelyzetekben sikeresen tudjon alkalmazkodni. A stressz tehát önmagában hasznos, létfontosságú.
Normális esetben a stressz az azt kiváltó tényező eltűnésével megszűnik, és megindulnak a szervezet regenerálódását, a pihenését, az energiaraktárak feltöltését segítő folyamatok. Így válik a szervezet újra alkalmassá arra, hogy szükség esetén küzdeni tudjon.
A stressz azonban bizonyos körülmények között ártalmassá válhat a szervezet számára.
Miként válik ártalmassá a stressz?
Ha folyamatos stressz éri a szervezetünket, a szervezet készültségi
reakciója állandósul, a szervezetnek nincs lehetősége a pihenésre, az
energiaraktárak feltöltésére, és az egyensúlyi állapot egyre nehezebben
vagy egyáltalán nem áll helyre.
Ilyenkor különböző kóros testi reakciók, betegségek jelennek meg. Egy idő után maga a betegség is stresszforrássá válik, aminek fontos szerepe lehet a tünetek állandósulásában, az önrontó körök kialakulásában.
Ilyenkor különböző kóros testi reakciók, betegségek jelennek meg. Egy idő után maga a betegség is stresszforrássá válik, aminek fontos szerepe lehet a tünetek állandósulásában, az önrontó körök kialakulásában.
Milyen betegségekhez vezethet a tartósan fennálló stressz?
A krónikus stressz szerepet játszhat a következő betegségek
kialakulásában és/vagy súlyosbodásában:
- az immunrendszer csökkent működése,
- szív-érrendszeri megbetegedések,
- daganatos betegségek,
- allergiás állapotok, asztmás és egyéb légzőszervi megbetegedések,
- merevedési zavar,
- meddőség és egyéb nőgyógyászati megbetegedések,
- gyomor- és bélbetegségek,
- izom- és izületi fájdalmak,
- alvászavarok,
- szorongás, hangulatzavarok.
Csak konkrét események válthatnak ki stresszt?
Fontos megjegyeznünk, hogy stresszreakciót nem kizárólag objektív
tényezők válthatnak ki, tehát nem szükséges, hogy a valóságban is
megtörténjenek egyes események.
Gyakran csak gondolati szinten lejátszódó helyzetek (például félelmeink, szorongásaink), az egyén belső konfliktusai vezetnek stresszreakcióhoz, és akár súlyos testi tünetek kialakulásához.
Gyakran csak gondolati szinten lejátszódó helyzetek (például félelmeink, szorongásaink), az egyén belső konfliktusai vezetnek stresszreakcióhoz, és akár súlyos testi tünetek kialakulásához.
Melyek a legjellemzőbb tartós stresszforrások?
A tartós (azaz krónikus)
stresszforrások többsége a társas
kapcsolatokkal, az adott társadalmi-kulturális környezetbe való
beilleszkedéssel függ össze. A mindennapi élet során leginkább
munkahelyi, párkapcsolati
vagy szülő-gyerek kapcsolati stresszel
szembesülünk.
A stresszhelyzetek megélése, valamint az alkalmazkodás során azonban jelentős egyéni különbségek tapasztalhatók.
Az észlelés és a helyzetértékelés során gyakran torzítunk (például amikor egy helyzetet másként, gyakran rosszabbul ítélünk meg, mint valójában indokolt lenne) és az önmagunkkal, illetve kapcsolatainkkal szemben támasztott irreális elvárásaink is gyakori stresszforrások.
A sikertelen problémamegoldás gyakran a nem megfelelő következtetéseknek, érzelmi és viselkedésbeli reakcióknak tulajdonítható.
A hiányos ismeretek és a bizonytalanság önmagában is feszültségforrás, így a megfelelő információk megszerzése elsődleges fontosságú egy adott probléma megoldásához.
A túlzott stresszel járó társas konfliktusok egyik leggyakoribb oka a kommunikációs készségek hiányossága, az érzelmek felismerésének és kifejezésének nehézsége, az elvárások nem világos megfogalmazása.
A stresszhelyzetek megélése, valamint az alkalmazkodás során azonban jelentős egyéni különbségek tapasztalhatók.
Az észlelés és a helyzetértékelés során gyakran torzítunk (például amikor egy helyzetet másként, gyakran rosszabbul ítélünk meg, mint valójában indokolt lenne) és az önmagunkkal, illetve kapcsolatainkkal szemben támasztott irreális elvárásaink is gyakori stresszforrások.
A sikertelen problémamegoldás gyakran a nem megfelelő következtetéseknek, érzelmi és viselkedésbeli reakcióknak tulajdonítható.
A hiányos ismeretek és a bizonytalanság önmagában is feszültségforrás, így a megfelelő információk megszerzése elsődleges fontosságú egy adott probléma megoldásához.
A túlzott stresszel járó társas konfliktusok egyik leggyakoribb oka a kommunikációs készségek hiányossága, az érzelmek felismerésének és kifejezésének nehézsége, az elvárások nem világos megfogalmazása.
Mi veszélyeztet és mi véd a stresszel szemben?
Ugyanaz az inger az egyik ember számára kellemes lehet, míg a másiknak
kellemetlen. Hogy kinek melyik inger a kellemes és melyik a
kellemetlen, azt kulturális, tanult, tapasztalt és öröklött tényezők
döntik el, ezek révén tehát eleve rendelkezünk rizikó- és
védőfaktorokkal is.
Az ellenségesség és a társas elszigetelődés jelentős rizikótényező, míg a szociális kapcsolatok száma, erőssége, és főleg a minősége (barátok, egy csoporthoz vagy egyesülethez tartozás stb.) jelentős védőfaktor.
A stresszel való megküzdést nagymértékben nehezíti a negatív érzelmek (pl. düh, harag) felismerésének és kifejezésének nehézsége, míg a fejlett érzelmi intelligencia védőfaktor.
A dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás és a kóros étkezési szokások rövid távon stresszcsökkentő hatásúak lehetnek, de egészségkárosító és negatív társas hatásuk révén hosszú távon épp a krónikus stresszállapot súlyosbodásához járulnak hozzá.
Ezzel szemben az olyan stresszkezelő készségek, mint a hatékony problémamegoldás, a relaxációs és meditációs technikák ténylegesen segítik a stresszes helyzetekkel való megküzdést.
Az ellenségesség és a társas elszigetelődés jelentős rizikótényező, míg a szociális kapcsolatok száma, erőssége, és főleg a minősége (barátok, egy csoporthoz vagy egyesülethez tartozás stb.) jelentős védőfaktor.
A stresszel való megküzdést nagymértékben nehezíti a negatív érzelmek (pl. düh, harag) felismerésének és kifejezésének nehézsége, míg a fejlett érzelmi intelligencia védőfaktor.
A dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás és a kóros étkezési szokások rövid távon stresszcsökkentő hatásúak lehetnek, de egészségkárosító és negatív társas hatásuk révén hosszú távon épp a krónikus stresszállapot súlyosbodásához járulnak hozzá.
Ezzel szemben az olyan stresszkezelő készségek, mint a hatékony problémamegoldás, a relaxációs és meditációs technikák ténylegesen segítik a stresszes helyzetekkel való megküzdést.
Végül is mit lehet tenni a stressz ellen?
A stresszes helyzetek életünkben szinte elkerülhetetlenek, a stresszel
való megküzdés készségei viszont fejleszthetők!
Számos lehetőség van arra, hogy a tartós stresszel összefüggő káros folyamatokat megelőzzük vagy enyhítsük.
Számos lehetőség van arra, hogy a tartós stresszel összefüggő káros folyamatokat megelőzzük vagy enyhítsük.
Milyen módszerekkel, technikákkal lehet a stressz káros hatásait megelőzni vagy mérsékelni?
A tudományosan vizsgált stresszkezelő programok közül a
leghatékonyabbnak a pszichoedukációs*,
kognitív viselkedésterápiás
technikákat**, illetve relaxációs
módszereket*** alkalmazó
kiscsoportos
programok bizonyultak. Ezek a programok több ponton avatkoznak be a
folyamatba: az információfeldolgozás, a testi reakciók és a megküzdési
stratégiák szintjén.
* Pszichoedukációs technikák:
1) A résztvevők tudatosítják, hogy milyen hatással lehetnek a
stresszorok és az alkalmazott stresszkezelő stratégiák
testi–lelki–szociális működésükre.
2) A résztvevők megtanulják felismerni saját életükben a tipikus stresszhelyzeteket.
2) A résztvevők megtanulják felismerni saját életükben a tipikus stresszhelyzeteket.
** Kognitív terápiás technikák:
1) A gondolkodási hibák (pl. rosszul értelmezett információk, helytelen
következtetések, stb.) felismerése és korrigálása.
2) Kognitív átkeretezés (az egyes helyzetek reális értelmezése).
3) Asszertív viselkedés és az indulatkezelés technikáinak elsajátítása.
2) Kognitív átkeretezés (az egyes helyzetek reális értelmezése).
3) Asszertív viselkedés és az indulatkezelés technikáinak elsajátítása.
** Viselkedésterápiás technikák:
1) A kommunikációs készségek fejlesztése a sikeresebb
problémamegoldást, ezen keresztül a stresszes helyzetekkel való
eredményes megküzdést segíti.
2) A jobb kommunikációs készségek a társas kapcsolatok kialakítását és fejlesztését is szolgálják, amelyek – ahogy erről már volt szó – védelmet jelenthetnek a stresszel szemben.
2) A jobb kommunikációs készségek a társas kapcsolatok kialakítását és fejlesztését is szolgálják, amelyek – ahogy erről már volt szó – védelmet jelenthetnek a stresszel szemben.
*** Relaxációs technikák:
Ezek a leghatékonyabb feszültség-levezető technikák, amelyeket
testünkben kedvező, feszültségcsökkentő élettani változások kísérnek.
Miért csoportos formában érdemes elsajátítani, illetve megerősíteni stresszkezelő készségeinket?
A csoportos tanulás a költséghatékonyságon túl számos előnnyel jár. Így
például a résztvevők közötti tapasztalatcsere elősegítheti a kognitív
torzítások felismerését és korrigálását. A társas kapcsolatok javítása
érdekében, az élmények megosztására, a kommunikációs készségek
gyakorlására, a visszajelzésekre a csoport tágabb teret nyújt.
Nagy rajtam a nyomás, kifejezetten stresszes életet élek. Mit tegyek?
Azt javasoljuk, első lépésként vegye igénybe a „Gyorssegély” című
programunkat, mely rövidtávon hatékony és gyors megoldást kínál a
jelenlegi helyzetében.
Ha hosszabb távú, tartós megoldást szeretne, vegyen részt a Williams ÉletKészségek tréningen!
Ha hosszabb távú, tartós megoldást szeretne, vegyen részt a Williams ÉletKészségek tréningen!